10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Lakás bérbeadásából származó jövedelem
Kérdés: Mi számít jövedelemnek egy adószámmal rendelkező nyugdíjas személy esetében, aki lakást ad bérbe egy magánszemélynek? Milyen adók terhelik a kifizetést?
2. cikk / 10 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
3. cikk / 10 Nyugdíjas tag foglalkoztatása
Kérdés: Helyesen gondolja-e a kifizető vállalkozás, hogy a cégnél havi rendszerességgel díjazásban részesülő előrehozott öregségi nyugdíjas tag után, aki egy másik vállalkozásnál heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, csak a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, a tagtól pedig nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót kell levonnia? Amennyiben ugyanezt a tagot megbízási szerződéssel foglalkoztatják, meg kell-e fizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
4. cikk / 10 Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
5. cikk / 10 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
6. cikk / 10 Nyugdíjas közös képviselő jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
7. cikk / 10 Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
8. cikk / 10 Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén
Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
9. cikk / 10 Társasház közös képviselőjének jogviszonya
Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
10. cikk / 10 Járulékfizetés munkaügyi per után
Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
