7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Táppénz alapja, mértéke
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével és 50 százalékos mértékben számfejtette annak a dolgozónak a táppénzeit, aki 2016. március 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, nyilatkozata szerint ezt megelőzően nem állt biztosításra kötelezett jogviszonyban, és keresőképtelen volt 2016. augusztus 1-7., szeptember 9-26. és november 2-27. között? A munkavállaló betegszabadságon volt 2016. április 20-27., június 24-29. és augusztus 1-3. között.
2. cikk / 7 Táppénz alapja 180 napi jövedelem hiányában
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. november 20-tól áll a cég alkalmazásában, 2014. május 14-től keresőképtelen, és ettől a naptól táppénzre is jogosult, mivel a 15 nap betegszabadságát már kimerítette, és a minimálbér alapulvételével kapta az ellátását, tekintettel arra, hogy jelenlegi munkáltatójánál nincs 180 naptári napi jövedelme? A dolgozó előző munkaviszonya 2011. augusztus 14-től 2013. november 18-ig tartott.
3. cikk / 7 Átlagkereset számítása
Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.
4. cikk / 7 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
5. cikk / 7 Táppénzes állomány megszakítása
Kérdés: Egy 2003. december 15-től folyamatosan keresőképtelen állományban lévő főállású munkavállaló, akinek leszázalékolása is várható, 2004. március 24-én (1 nap) szabadságot vett ki, mivel nem jelentkezett háziorvosánál csak a következő napon. Meddig jogosult táppénzre az egy nap megszakítás miatt? A munkáltatónak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége a háziorvos, illetve az OEP felé?
6. cikk / 7 GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
7. cikk / 7 Táppénz a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?