13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés:
Egy munkavállaló után 2022. szeptember 14-től veszi igénybe "A" Kft. a munkaerőpiacra lépők kedvezményét 2+1 évre. Élhet a kedvezménnyel a hátralévő időszakra a "B" Kft., amelyhez a dolgozó ez év november 1-jétől lépett be?
2. cikk / 13 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
3. cikk / 13 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
4. cikk / 13 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjazás esetén
Kérdés: Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményből még hátralévő részt a foglalkoztató abban az esetben, ha a dolgozója tartósan munkanélküli volt, így közel egy éve ezen a címen igénybe veszik utána a kedvezményt, a dolgozó azonban 2018. január hónapban betölti a nyugdíjkorhatárt, ezért a munkaviszonyát január 16-án megszüntetik, de január 17-én már újra alkalmazni kívánják?
5. cikk / 13 Szociálishozzájárulásadó- kedvezmények munkáltató személyében bekövetkező változás esetén
Kérdés: Valóban csak a 2011. évi CLVI. törvény 462/B. §-ának (2) bekezdése szerinti 25 év alatti és legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel rendelkező pályakezdő, valamint a 462/C. §-ban szabályozott tartósan álláskereső munkavállalók után érvényesítheti az átvevő munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az átvett munkavállalók után a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén? Az átvevő munkáltató tehát nem érvényesítheti a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni adókedvezményt?
6. cikk / 13 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: A 2011. évi CLVI. tv. szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseinek változását figyelembe véve van mód arra, hogy a saját betéti társaságában munkaviszonyban is álló, megváltozott munkaképességű társas vállalkozó igénybe vegye a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, vagy ezt tiltja a jogszabály?
7. cikk / 13 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény több jogcímen
Kérdés: Van akadálya annak, hogy ugyanazon munkavállaló esetében a rehabilitációs kártyára és az 55 év feletti korára tekintettel járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel is éljen a kifizető?
8. cikk / 13 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
9. cikk / 13 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén
Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
10. cikk / 13 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti-e a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az a társaság, amelyik 2012-ben alakult, illetve a 2013-ban belépő új dolgozók esetében az a vállalkozás, amelyik 2012-ben valamennyi dolgozója esetében végrehajtotta a bérkompenzációt?
