Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben egyéni, illetve társas vállalkozói tevékenységről van szó, amelyek esetében a munkaidő nem értelmezhető, így az e jogviszonyokban végzett tevékenység nem érinti a GYET-re való jogosultságot.Az édesanya a betéti társaságban személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési kötelezettséget sem keletkeztet,– munkaviszony vagy megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lehet a munkaviszonyából CSED-re, és ha igen, akkor melyik jogviszonyában kell benyújtani az igénylést az édesanyának az alábbi esetben?
Az igénylő 2014. március 1-jétől 2016. november 1-jéig főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de 2014. április 1-jétől nem volt járulékfizetési kötelezettsége, mert 2014. április 1-jétől 2014. október 4-ig táppénzben részesült, első gyermeke születésétől, 2014. október 5-től 2015. március 21-ig CSED-et, 2015. március 22-től, 2016. október 5-ig GYED-et kapott, és 2016. október 6-tól jelenleg is GYES-ben részesül, 2016. november 2-től munkaviszonyt létesített, ezért egyéni vállalkozását 36 órát elérő munkaviszony mellett folytatja. A?dolgozó 2017. január 2-től február 11-ig táppénzen volt, 2017. február 12-én megszületett második gyermeke, de a munkaviszonyából a CSED megállapítására irányuló kérelmét elutasították. Amennyiben semmilyen módon nem jogosult CSED-re, akkor milyen ellátást igényelhet?
Részlet a válaszából: […] ...a GYES folyósítása mellett munkaviszonyt létesített, aminek következtében 2016. november 2-ától egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van.Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított szülő jogosult. Még akkor is jogosult az anya, ha részére csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt szűnt meg, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kis­adózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok. Főszabály, hogy csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló, azaz az utolsó biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem vehető figyelembe. Mivel a jogalkotó az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési felső határt évente január 1-jétőldecember 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a jogviszony időtartamával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] ..."A járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptáriévben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamávalarányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési felső határt évente január1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a jogviszony időtartamával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében aterhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyenjogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a szerzői jogi védelem hatálya alatt állóalkotásért járó díjazást – ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...felsőhatár naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkoris, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődöttvagy szűnt meg.Abban az esetben tehát, ha társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
2
3