Külföldről származó jövedelem szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót egy svéd cégtől marketingtevékenységért, magánszemélyként kapott jutalék után, és ha igen, akkor mi lesz az adó alapja? A jutalék után a magánszemély Magyarországon fizeti meg az szja-t.
Részlet a válaszából: […] ...itt történik.Az adókötelezettséget – így a szociális hozzájárulási adót is – az határozza meg, hogy a magánszemély milyen jogviszonyban folytatta tevékenységét, és milyen jogcímen szerzett jövedelmet.Munkaviszony feltételezhetően nem állt fenn a felek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. A járulékkötelezettségre vonatkozó anyagi, jogi szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a Magyarországon bejegyzett cég üzletvezetésének helye is Magyarországon van, ezért magyar illetőségű munkáltatónak számít, akkor is, ha külföldi – jelen esetben lengyel – tulajdonban van. Ezért rá a magyar szabályok vonatkoznak munkáltatóként is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...összegben maximalizálja. Tekintve, hogy ezáltal olyan jövedelem kerül kifizetésre, amelyet nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében elvégzett munkáért kap az érintett személy, hanem az őt ért jogsérelemből eredő jövedelemkiesés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...utáni időszakra – 2012-2013. évekre – megállapított elmaradt jövedelem és az átalány-kártérítés nem számítanak biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóznak. Ebből fakadóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy,valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennállójogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerintmeghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...a személyi alapbérnek).A Tbj-tv. R. 1. §-a a következő kisegítő szabályokattartalmazza erre az esetre. Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó,tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldönadóztatható, járulékalapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintettel arra, hogy a kérdésből egyértelműen nem derülki, hogy ki a juttató, az alábbiakban idézett Adózási kérdés segíthet ajogviszony és a közteherfizetési kötelezettség pontos elbírálásában:2004/33. Adózásikérdésmunkavállalóirészvényjuttatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a munkáltatónak a három százalék munkaadói járulékot meg kell fizetnie. A járulékalap megállapításánál, a biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.