Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatban egyértelműen kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyekre, azaz az uniós állampolgárokra csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatók. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak az egyik tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Megbízás külföldi munkaviszony mellett

Kérdés: Keletkezik személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség egy Németországban heti 40 órában foglalkoztatott, magyar állandó lakhellyel rendelkező, magyar állampolgár megbízási díjából? A megbízási szerződés szakértői tevékenység ellátására jött létre, magyarországi telephellyel rendelkező intézménnyel. Jól gondolja a megbízó cég, hogy nem kell társadalombiztosítási járulékot vonnia a megbízási díjból ebben az esetben? A Németországban fennálló biztosításról az A1 jelű igazolás kiállítása folyamatban van.
Részlet a válaszából: […] A Németországban élő és munkát végző, de magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár belföldi kifizetőtől szerzett megbízásidíj-jövedelme adózását a megbízás tartalma és a magánszemély adóügyi illetősége határozza meg.Az illetőség meghatározásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. §-a 21. pontjának f) alpontja alapján bérnek minősül, amely – többek között – a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, adóköteles társadalombiztosítási, valamint szociális ellátás, álláskeresési járadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nyugdíjazás

Kérdés: Milyen teendői vannak a nyugellátás igénybevétele során annak a magánszemélynek, aki 2018. november 1-jén szeretne nyugdíjba vonulni?
Részlet a válaszából: […] ...tizenöt év szolgálati idővel kell rendelkeznie. 2018. július 26-tól az öregségi nyugdíj megállapításának nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, ezáltal a nyugdíj igénybevétele előtti teendők is csökkennek a jogviszony megszüntetésének feladataival...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Alkalmi munkavállalói könyv munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég foglalkoztathatja-e alkalmi munkavállalói kiskönyvvel azokat a munkavállalóit, akiket évente csak néhány alkalommal, esetenként kölcsönöz ki?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat az Mt. 193/B-193/P.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.A munkaerő-kölcsönzés olyan sajátos jogviszony, amelynekkeretében a kölcsönbeadó és a munkavállaló munkaviszonyt, a kölcsönbeadó és akölcsönvevő polgári jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Ez a korlátozás kizárólagmunkaviszonyban érvényesül, ami azt is jelenti, hogy pl. tagi jogviszonyban azadómentes juttatások mértéke meghaladhatja a 400 ezer forintos keretet. Egy magánszemély éves szinten legfeljebb 400...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...életbe. Biztosítottnak minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségbiztosítási járulék (3 százalék) fizetése alól. Nem mellékes, hogy a járulékfizetési mentesség kizárólag a biztosítási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére vonatkoztatható. Ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...4. § e) és f) pontjában meghatározott kiegészítő tevékenységet folytatónak sem. Álláspontja szerint 1998. június 16. napjától jogviszonya a Gt. 30. § (3) bekezdése alapján megbízási jogviszonynak minősül, ezért ettől kezdve az ügyvezető díjazása után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszony a Ptk.-ban szabályozott ún. gondossági típusú szerződések alaptípusa. A törvény szövegét idézve:"Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
1
2