17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Külföldről hazatérő személy tajszáma
Kérdés: Mikor érvényesítik újra a korábban külföldön biztosított személy tajszámát, ha hazaérkezése után bejelentette a külföldi biztosítási jogviszony megszűnését, de az Eb-tv.-ben előírt igazolásokat nem tudta bemutatni, így annak hivatalból történő beszerzése jelenleg folyamatban van? Igénybe tudja venni az egészségügyi ellátásokat az eljárás lezárása előtt?
2. cikk / 17 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
3. cikk / 17 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
4. cikk / 17 Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata
Kérdés:
Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adóazonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?
5. cikk / 17 1954-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyermeket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
6. cikk / 17 Munkavállaló jogainak érvényesítése külföldi munkáltató esetén
Kérdés: Mit tehet az a magyarországi lakhelyű magánszemély, akit dán munkáltatója nem akar biztosítottként bejelenteni annak ellenére, hogy munkaszerződés alapján több uniós tagállamban, és esetileg az Európai Unión kívül is dolgozik a cégnek, de Magyarországon soha és Dániában is csak ritkán? Megoldást jelenthet, ha magánszemélyként Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet?
7. cikk / 17 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
8. cikk / 17 Családi pótlékra jogosultság külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Valóban kérnie kell a családi pótlék szüneteltetését annak a jogosultnak, akinek a férjét az Egyesült Arab Emirátusokba helyezték dolgozni, ahová 2013 januárjában ő is követi gyermekeivel, akik közül az egyik iskolás-, a másik pedig óvodáskorú? A szüneteltetés ellenére megmarad a családi pótlékra és ezzel a családi adókedvezményre való jogosultság? A férj munkáltatója magyar, és továbbra is Magyarországon teljesíti adókötelezettségét, valamint a két gyermek után járó adókedvezményt is ő vette eddig igénybe. Az iskoláskorú gyermek magántanulóként folytatja a tanulmányait Magyarországon, a jelenleg óvodáskorú gyermek pedig 2013 szeptemberétől kezdi tanulmányait Magyarországon szintén magántanulóként. Amennyiben a családi pótlék szüneteltetését kell kérni, azt rögtön külföldre távozásukkor kell megtenni, vagy a 3 hónap külföldi távollét után kell bejelenteni, hogy 3 hónapot meghaladóan tartózkodnak külföldön?
9. cikk / 17 Nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő
Kérdés: Kiknek az esetében kell alkalmazni a Tny-tv. 8/A. § 1) bekezdés b) pontját, milyen jogviszonyokat kell érteni a "nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő"-n, és hogyan lehetett, kellett beszámítani az ilyen időszakokat a ténylegesen eltöltött szolgálati időbe? Be kell-e számítani a társadalombiztosítási nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe az 1971. évi 10. tvr. 33. §-a alapján igazolt fegyveres testületnél eltöltött teljes szolgálati időt annak az 1954-ben született igénylőnek az esetében, aki korkedvezményes nyugdíjba szeretne menni, és a szolgálati viszonyába a 14 év tényleges hivatásos BM-szolgálata mellett beszámítottak még 10 évet, közte 5 egyetemi évet, munkaviszonyban töltött éveket és 18 hónap nem hivatásos katonai szolgálatot is?
10. cikk / 17 Közalkalmazott felmentése
Kérdés: A jelenleg hatályos jogszabályok alapján törvényes-e az alábbi megoldás? Egy vezető beosztásban dolgozó női közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, amelyet szeretne még ebben az évben igényelni, de a megbízása 2011. július 31-ig szól. A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap. Megszüntethető-e a munkaviszonya közös megegyezéssel 2010. október 1-jén, ha október 6-tól újra alkalmazná az intézmény a vezetői feladatok ellátására, közben megigényelné a nyugdíját, és október 6-án írásban kérné a felmentését? Ebben az esetben a 8 hónapos felmentési idő 2011. június 6-án telne le, és a szabadság kiadása (vagy kifizetése) után szűnne meg a jogviszonya. Mikor kell kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat a munkavállaló részére? Ha ez a megoldás nem valósítható meg, milyen módon szüntethető meg a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya, hogy járjon neki a felmentési idő és a 40 éves jubileumi jutalom is?
