Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkoznak. A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett jövedelem után alapesetben a külföldi vállalkozás köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok szerintbejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás, amely Magyarország területénbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztatmunkavállalót, a társadalombiztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. szabályaiszerint köteles teljesíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési felső határt évente január 1-jétőldecember 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a jogviszony időtartamával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló valótlan nyilatkozata

Kérdés: Van-e valamilyen kötelezettsége a foglalkoztatónak abban az esetben, ha egy 2010 júliusában megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló nyilatkozatáról kiderül, hogy nem felelt meg a valóságnak? A megbízott úgy nyilatkozott, hogy a főállásában szerzett jövedelme alapján már elérte a nyugdíjjárulék felső határát. Hogyan kaphatja vissza a munkavállalótól a megfizetendő nyugdíjjárulékot a cég?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a vázolt esetben a legcélszerűbb döntésa "hallgatás", hiszen a munkavállaló nem valós nyilatkozatával kapcsolatbanegyébként is csak informális adatai vannak a foglalkoztatónak.A Tbj-tv. R. 7/A. §-ából következően a munkavállalónakmódjában áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] ...támasztja alá ezt a joggyakorlatot. A Tbj-tv. 31.§-a ugyanis a következőképpen szól: "(1) Több biztosítási kötelezettséggel járójogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyikjogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatónak minősül a juttatással kapcsolatban,melyeket magánszemélyeknek a (másutt) fennálló biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonyukra tekintettel juttat.Ebből adódóan a juttatás nem természetbeni juttatásnakminősül az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési felső határt évente január1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsőhatárt a jogviszony időtartamával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében aterhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyenjogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a szerzői jogi védelem hatálya alatt állóalkotásért járó díjazást – ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjábanrészesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járójogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítőtevékenységet folytat, és az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.
1
2
3