Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatban egyértelműen kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyekre, azaz az uniós állampolgárokra csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatók. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak az egyik tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője

Kérdés:

Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?

Részlet a válaszából: […] ...magasabb összeget jelent, mint a nyugellátása lenne), nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, és – további ezt kizáró jogviszony híján – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Ugyanakkor a társaság élhet vele kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...Ptk. szabályai alapján egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.A Tbj-tv. általános szabályai alapján a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül, ha a tevékenységét nem munkaviszony keretében végzi, kivéve, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Egyszemélyes kft. tagjának külföldi munkaviszonya

Kérdés: Elláthatja ingyenes megbízási jogviszonyban az ügyvezetői teendőket egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha a társasági szerződés nem tartalmaz semmilyen rendelkezést a jogviszonnyal kapcsolatban? A kft. utoljára 2022. február hónapban bocsátott ki számlát, azóta semmilyen tevékenységet nem végez. Az érintett tag 2021. október hónap végéig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, 2021. november 1-jétől pedig Németországban van főállású munkaviszonya, mindkét helyen biztosítottnak minősül(t), kapott tajszámot, de a magyar tajszáma is érvényes, magyar lakcímmel rendelkezik. Biztosítottnak minősül a magyar kft.-ben az ügyvezetői jogviszonyra tekintettel? Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a társas vállalkozói jogviszonyát? Kell valamilyen közterhet fizetni utána, ha semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, illetve be kell adni a '08-as bevallás "M" lapját is, vagy elegendő havonta beküldeni a nullás bevallást? Meg kell szüntetnie a magyar tajszámát, vagy továbbra is jogosult Magyarországon az egészségügyi ellátásokra?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha az ügyvezető jogviszonyát a társasági szerződés nem határozza meg, munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban is végezheti tevékenységét a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében. Megbízási szerződés esetén nem kötelező a díjfizetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Megbízási díj

Kérdés:

Biztosítottá válik az a nyugdíjas személy, akinek a havi megbízási díja megbízási szerződés alapján 250.000 forint napi két óra feladat ellátásáért? Le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a magánszemélytől ebben az esetben? A munka- és tűzvédelmi tevékenységet ellátó személy egy kft. tulajdonos-ügyvezetője, a szerződés a megbízó és a kft. között jött létre, amely minden hónapban számlát fog kiállítani a megbízási díj összegéről.

Részlet a válaszából: […] ...6. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében valóban biztosítottá válik a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője

Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.A kérdésben az ügyvezetést megbízási jogviszonyban ellátó tagról van szó, aki tehát társas vállalkozónak minősül, így rá vonatkozóan alkalmazni kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Közreműködés kft.-ben egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Dolgozhat esetenként alkalmi munkavállalói jogviszonyban egy kft. két tulajdonosa, ha mindketten egyéni vállalkozók, és az ügyvezetői teendőket nem ők látják el? Amennyiben a munka mennyisége megnövekszik, közreműködhetnek tagi jogviszonyban az egyéni vállalkozás mellett? Milyen pluszkötelezettséggel jár a tagok közreműködése, ha nem részesülnek jövedelemben? Befolyásolja a költségeket, ha egyéni vállalkozóként a kisadózást választják?
Részlet a válaszából: […] ...Efo-tv. vonatkozó előírásainak a betartásával.Amennyiben a kft.-tagok nem a munkaviszony (egyszerűsített foglalkoztatás) vagy a megbízási jogviszony mellett döntenek, akkor személyes közreműködésük révén társas vállalkozónak minősülnek. Ebben az esetben – feltéve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett beltag az ügyvezetést munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. Munkaviszony esetén biztosított, és a munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.
1
2
3
11