Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet el a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjba az a nő, aki 1977. augusztus 15-én állt munkába, és folyamatosan egy munkahelyen dolgozott, közben 7 és fél évet gyermekgondozással töltött, és több hónapig táppénzen is volt? Beleszámít a táppénz a szolgálati időbe?
Részlet a válaszából: […] ...idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítással járó jogviszonyban. A nők kedvezményes öregségi nyugdíja negyven év jogosultsági idő ellenére is csak abban az esetben állapítható meg, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
Részlet a válaszából: […] A felvetésben egy hölgyről van szó, aki tárgyéven belül két olyan ellátásban is részesült (szolgálati járandóság, illetve korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíj), amelyeket a kereseti korlát túllépése esetén szüneteltetni kell.Ráadásul – és alapvetően ez okozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során csökkentik a szolgálati időt a táppénzes időszakokkal, vagy az ellátás összege csökken a kieső járulékfizetés miatt?
Részlet a válaszából: […] ...ideje,– a külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje,– a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,– az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Fizetés nélküli szabadság elismerése szolgálati időként

Kérdés: Mióta nem minősül szolgálati időnek a fizetés nélküli szabadság időtartama? Egy munkavállaló beadta az igényét előrehozott öregségi nyugdíjra, de ezt az időtartamot nem vették figyelembe a szolgálati idő számítása során.
Részlet a válaszából: […] ...meg. Tudniillik a fizetés nélküli szabadság nem minősül akeresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esőjogviszonynak.Fontos hangsúlyozni, hogy a fizetés nélküli szabadságidőtartamát ugyan jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...akkor szerezhet jogosultságot, ha a 62. életévét betöltötte,és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, továbbá biztosításijogviszonyban nem áll.Amennyiben a jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjhelyett 62. életéve betöltésekor (vagy az után) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül arra, hogy a három nő közül ki és menynyi ideig voltmagán-nyugdíjpénztári tag, vagy arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári jogviszonyahogyan szűnt meg, a nyugdíj megállapítása azonos módon történik. Hiszen ha anyugdíjat igénylő élt azzal a jogával, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.