Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...tartozik.Ennek értelmében tehát a magyar magánszemély az egyébkéntfennálló magyar főállása mellett a svájci céggel szemben fennállójogviszonyában is Magyarországon minősül biztosítottnak, és a Tbj-tv. 56/A.§-ában részletezettek szerint kell utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Külföldön dolgozó nagykorú gyermek biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy technikumot végzett 19 éves gyermeket a szülő bejelentette mint eltartott nagykorú hozzátartozót, mivel a gyermek nem tudott elhelyezkedni. Mi a szülő teendője abban az esetben, ha időközben a gyermek kiment Angliába dolgozni egy étterembe? Magyarországon be kell-e lépnie magánnyugdíjpénztárba annak a pályakezdőnek, akinek az első munkahelye külföldön van?
Részlet a válaszából: […] ...nem kellmagán-nyugdíjpénztári tagsági viszonyt létesítenie, ezt majd csak aMagyarországon első alkalommal létesített biztosítási jogviszonya esetén kellmegtennie [Tbj-tv. 4. § n)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...de aztmegelőzően is.Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat kell érteni,amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt(biztosított volt), és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetveszolgálati idő szerzésére kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve, ha a dán állampolgárt engedély alapján vagy engedélymentesenlegalább 12 hónap időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban,jogszerűen, megszakítás nélkül foglalkoztatják a) a csatlakozás időpontjábanvagy b) azt követően. Ez a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Európai Egészségbiztosítási Kártya

Kérdés: Kik kaphatják, és hol lehet igényelni a 2006. januártól érvényben lévő uniós taj-kártyát? Helyettesíti-e ez az E 102-es és az E 106-os nyomtatványt?
Részlet a válaszából: […] ...tartózkodási helye szerint illetékes MegyeiEgészségbiztosítási Pénztárnál.A jogosultság igazolása a munkaviszonyban állóknál ún.jogviszonyigazolás lehet, melyben a munkáltató igazolja jelenlegi biztosításijogviszonya kezdetét, mely után a járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...alpontja értelmében afoglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a MagyarKöztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személyesetén – az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
Részlet a válaszából: […] ...azon állam társadalombiztosítási szervefizet, amelynél a jogosult biztosítva van vagy volt (azaz munkaviszonyban vagyazzal azonosan kezelendő jogviszonyban áll, vagy olyan helyzetben, melyelismerendő jogosultságot adó időszaknak).Annak a ténynek, hogy a személy éppen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdésének alapulvételével kellett megállapítani. E jogszabályhely szerint a többes jogviszonyú társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.