29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Átalányadózó őstermelő járuléka és táppénzalapja
Kérdés:
Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó őstermelőnek, aki már 10 éve folytatja ezt a tevékenységet munkaviszony mellett, de a munkaviszonya 2024. július 1-jétől megszűnik? Mi lesz a táppénz alapja, ha a munkaviszonyában a munkabére havi 500 ezer forint, az őstermelői bevétele pedig 2023-ban 9 millió forint volt? Az érintett július közepétől előreláthatóan hosszabb ideig táppénzen lesz egy műtét miatt.
2. cikk / 29 Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés:
Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
3. cikk / 29 Osztrák nyugdíjban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulékfizetésre a továbbiakban egy családi gazdaság tagja, aki eddig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, így nem volt kötelezett járulékfizetésre, szeptembertől azonban Ausztriából nyugdíjban részesül, viszont a magyar nyugdíjkorhatárt még nem érte el? Amennyiben köteles járulékfizetésre, akkor a minimálbér vagy a tavalyi jövedelem lesz a számítás alapja?
4. cikk / 29 Mezőgazdasági őstermelő számlája
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadónak abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő állított ki számlát talajmunkák végzéséről egy másik mezőgazdasági őstermelő részére? Bevételként kell elszámolni a számla összegét a szolgáltatást végző őstermelőnél?
5. cikk / 29 Nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülő őstermelő járulékai
Kérdés: Kell őstermelőként járulékot fizetnie a segélyezés időszakában annak a személynek, aki jelenleg munkaviszonya mellett folytatja a gazdálkodást, de a munkaviszonya meg fog szűnni, és ezt követően a nyugdíjkorhatára eléréséig nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt kíván igényelni?
6. cikk / 29 Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
7. cikk / 29 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
8. cikk / 29 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése
Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
9. cikk / 29 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő szülése
Kérdés: Egy kismama közel kétéves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, amelyből az első év megbízási jogviszony volt, míg az ezt követő több mint fél év már munkaviszony. Emellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, immár három éve. Figyelembe vehető ebben az esetben az őstermelőként szerzett jövedelem a CSED és a GYED összegének megállapításakor?
10. cikk / 29 Családi gazdaság vezetőjének részmunkaidős munkaviszonya
Kérdés: Létesíthet részmunkaidős munkaviszonyt egy családi gazdaság vezetője? Amennyiben igen, hogyan alakul az őstermelői járulék-fizetési kötelezettsége?
