9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Panasztörvény bevezetése
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak egy munkaviszonyban álló munkavállalókat is foglalkoztató kft.-nek a Panasz-tv. hatálybalépésével kapcsolatban? Milyen határidővel kell bevezetni az intézkedéseket?
2. cikk / 9 Egyéni ügyvéd biztosítása
Kérdés: Mi történik a biztosítási jogviszony fennállásával abban az esetben, ha az egyéni ügyvéd a CSED, GYED folyósítása alatt szünetelteti a kamarai tagságát? Az egyéni vállalkozás nem kerül szüneteltetésre.
3. cikk / 9 Jogviszony bejelentésének ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
4. cikk / 9 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
5. cikk / 9 Adószámmal nem rendelkező társaság bejelentési kötelezettségének teljesítése
Kérdés: Milyen módon jelentheti be a frissen alakult betéti társaság társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőjét a biztosítást megelőzően abban az esetben, ha a cég még nem rendelkezik adószámmal?
6. cikk / 9 Ügyvezető lemondása
Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a hatóságoknál a kft. ügyvezetőjének lemondását? Szükség van ügyvéd által készített dokumentumra ebben az esetben? A kft. tagja nem akarja betölteni ezt a tisztséget. Lehet-e kérni a cég tevékenységének szüneteltetését, amíg nincs új ügyvezető?
7. cikk / 9 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
8. cikk / 9 Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
9. cikk / 9 Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége
Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?