27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége
Kérdés: Melyek a lényeges eltérési pontok a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége idejére megállapított egészségügyi szabadság és az egyéb biztosítottakat megillető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében folyósított táppénzellátás között?
2. cikk / 27 Kedvezményszabály szolgálati jogviszony esetén
Kérdés: Érvényesíthető az ún. kedvezményszabály egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya esetében, aki a szülési szabadság időtartamára nem csecsemőgondozási díjban, hanem a Hszt. által szabályozott távolléti díjban részesült?
3. cikk / 27 Letiltás táppénzből
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló esetében, amikor a betegsége idejére megállapított táppénzellátásból az általános szabályok szerint vonta le a letiltás összegét? A munkavállaló tudomása szerint ebben az esetben a letiltásra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Mi a helyes eljárás?
4. cikk / 27 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
5. cikk / 27 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
6. cikk / 27 Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt
Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
7. cikk / 27 Munkavállalói érdekképviseleti szervezet által adott juttatás adómentessége
Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
8. cikk / 27 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házastársainak?
9. cikk / 27 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
10. cikk / 27 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?