13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
2. cikk / 13 Végkielégítésre jogosító idő
Kérdés: Beleszámítandó a végkielégítés időszakába a munkavállaló 11 hónapja tartó folyamatos keresőképtelenségének időszaka abban az esetben, ha a munkaszerződése szerint a felmondási idő és a végkielégítés mértéke a Kjt. 25/B. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kerül megállapításra, minden más vonatkozásban az Mt. rendelkezései alkalmazandóak?
3. cikk / 13 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
4. cikk / 13 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
5. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekkel jár egy 9 éve a cégnél dolgozó munkavállaló kérésére külföldi munkavégzés miatt engedélyezett 4 hónapos fizetés nélküli szabadság? A dolgozó erre az időszakra megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Hogyan kell elszámolni a felmondási időt és a végkielégítést a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén? Köteles a cég ugyanabban a munkakörben, munkabérrel, munkaidőben foglalkoztatni, mint a fizetés nélküli szabadság előtt? A munkavállaló a kérelmében nem tért ki ezekre a kérdésekre.
6. cikk / 13 Felmondási idő és végkielégítés számítása
Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik – külföldi állampolgárságú – tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
7. cikk / 13 Köztisztviselők munkajogi helyzetének változása
Kérdés: Hogyan fogja érinteni a szervezeti egységben foglalkoztatott köztisztviselők munkajogi helyzetét, ha egy közigazgatási szerv egyik szervezeti egységét megszüntetik, és a szervezeti egység által ellátott feladatokat a jövőben egy Mt. hatálya alá tartozó szervezet fogja ellátni?
8. cikk / 13 Nyugdíjba vonuló munkavállaló juttatásai
Kérdés: Mennyi felmondási idő és milyen összegű végkielégítés jár annak a munkavállalónak, aki 6 hónap múlva korkedvezményes nyugdíjba kíván vonulni, és megszünteti a munkaviszonyát? Milyen juttatásokra jogosult az a munkavállaló, aki 2011. március 21-én adta be a felmondását nyugdíjba vonulás miatt, és március 29-én ment el korkedvezményes nyugdíjba?
9. cikk / 13 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
10. cikk / 13 Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése
Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
