Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...GYES, GYED időtartama,– nők esetében a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához elismerhető jogosultsági idő,– a foglalkoztató vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Be nem jelentett szolgálati idő igazolása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.
Részlet a válaszából: […] ...elévülési időn túli megőrzésének a kötelezettségét, amelynek elmulasztásához sajnos a jogszabályok nem fűznek szankciót.Ugyanakkor a jogutód foglalkoztatónak – ha az iratokat megőrizte volna – a mai napig módja volna az elmaradt adatszolgáltatást teljesítni.Hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkáltató személyében bekövetkező változás

Kérdés: Hogyan kell eljárnia az átadó, illetve az átvevő munkáltatónak munkáltatói jogutódlás esetén? Ki kell léptetnie, illetve ki kell jelentenie a 'T1041 nyomtatványon a dolgozókat az átadónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos Mt. ugyan már nem használja a jogutódlás szót, de a 36-41. §-ban a munkáltató személyében bekövetkezett változásról szóló szabályozás tulajdonképpen ezt az intézményt takarja.Ebben az esetben a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Szolgálati idő igazolása

Kérdés: Hogyan tudja igazolni a munkaviszonyait a magánszemély abban az esetben, ha 1980 óta folyamatosan dolgozik, a munkakönyvét megtalálta, de az 1993 utáni időszakról semmilyen irattal nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...olyan biztosítási időszakok, amelyek a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepelnek, érdemes felkeresni a volt foglalkoztatót vagy annak jogutódját, hogy igazolja a jogviszony időtartamát, illetve az elért keresetet. Amennyiben a volt foglalkoztató esetleg felszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Felmondási idő és végkielégítés számítása

Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik – külföldi állampolgárságú – tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
Részlet a válaszából: […] ...a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja.A kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlésekor azMt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályt kellalkalmazni, kivéve ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.