Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...időként elismerhető időszakok, pl. GYES, GYED időtartama,– nők esetében a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához elismerhető jogosultsági idő,– a foglalkoztató vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,– az 1987. december 31-ét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjkorhatár betöltésekor és a nők negyven év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíja esetében is a megállapítás feltétele, hogy az igénylő azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíj megállapítását kéri, se Magyarországon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

1959-ben született személy

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959-ben született személy, aki felsőfokú tanulmányait nappali tagozaton végezte, 2 gyermeke születésekor 5 évig otthon volt, és regisztrált munkanélküliként is nyilvántartották? Hogyan számítják az ellátás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen ők életkortól függetlenül is nyugdíjba vonulhatnak, amennyiben legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek. Azonban negyven év jogosultsági idő ellenére sem állapítható meg az öregségi teljes nyugdíj, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Jogosultsági idő megvásárlása

Kérdés: Igazolt 38 év 9 hónap jogosultsági idővel rendelkező nő esetén megvásárolható a 40 évhez szükséges idő?
Részlet a válaszából: […] ...húsz évet, öregségi résznyugdíjra való jogosultság esetén a tizenöt évet. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szerzése érdekében nem köthető megállapodás, a megállapodás kötésével szerzett szolgálati időt pedig nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők öregségi nyugellátása öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ami pedig a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nem főállású kisadózó kereseti korlátja

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő társas vállalkozóként valóban saját jogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, s utána a kisadózó vállalkozás havi 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...be kell jelenteni, hogy a vállalkozást a továbbiakban nyugdíj mellett folytatja.Mivel a kérdésben említi, hogy a nyugdíjazására a 40 éves jogosultsági időre tekintettel került, valószínűsíthető, hogy olvasónk még nem töltötte be a reá irány­adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...igénybe venni. Ezt megelőzőenéletkorától függetlenül a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára szerezhetjogosultságot, amennyiben 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Ugyanisöregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, akia) legalább negyven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...szóban forgó nő közül csak egy lenne jogosult a nők életkorifeltétel nélküli öregségi nyugdíjára, hiszen csak egy rendelkezik 40 évjogosultsági idővel. A másik kettő pedig jogosultsági idő hiánya miatt azelőrehozott öregségi nyugdíjat választaná, melynek összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.