Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...jön létre a biztosítása. A biztosítási jogviszony a bejelentéssel létrejön, ezzel az ügyvezető az egészségügyi szolgáltatásokra is jogosultságot szerez, és ez a jogosultság nincs összefüggésben a közterhek megfizetésével.A vállalkozás az inkasszó alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Többes jogviszonyú kft.-tag szülése

Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokra való jogosultság részletezése előtt a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeket kell egyértelművé tenni, tekintettel arra, hogy ez alapozza meg az ellátásra jogosultságot.A dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó biztosított, azaz – megfelelő járulékfizetés ellenében – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez. Amennyiben tehát a tag főfoglalkozásúnak minősül, és így biztosítottá válik, a társas vállalkozástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Kft.-tag szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Megilleti 2013-ban is a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagját, aki 2012. július 1-jétől tagi jogviszonya alapján igénybe vette a kedvezményt, amely de minimis támogatásnak minősült, 2013. január 1-jétől viszont munka­viszony keretében, részmunkaidőben látja el a feladatait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak minősülő tagra vonatkozik. A munkaviszonyban álló megváltozott munkaképességű dolgozók esetében a kedvezményre való jogosultságot a Pf-tv. 16/A. §-a taglalja.Ezt az adókönnyítést azonban nem lehet "automatikusan" igénybe venni, feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjba vonulása

Kérdés: Igénybe veheti a nők kedvezményes nyugdíját egy betéti társaság beltagja 2013. július hótól a 40 éves munkaviszonya alapján, vagy meg kell szüntetnie a személyes közreműködését, esetleg munkaviszonyba kell állnia? Nyugdíjasként utána bejelentkezhet a kata hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...benyújthatja öregségi nyugdíjra vonatkozó igényét.A Tny-tv. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján ugyan a nők kedvezményes (40 év jogosultsági időre tekintettel fennálló) nyugdíjjogosultságának is feltétele, hogy az igénylő azon a napon, melytől kezdődően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...és személyes közreműködés kezdetétől annakmegszűnéséig áll fenn, ezzel egybeesik a járulékfizetési kötelezettség, és azellátási jogosultság kezdő és befejező időpontja is. Ha a személyesközreműködés kezdő, illetve befejező időpontja nem állapítható meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység, amelyért ellenérték jár. Tekintve, hogy azügyvezetést díjazás nélkül látja el az érintett tag, ezért ápolási díjrajogosultságát e tevékenysége következtében nem veszíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Munkavégzés GYET folyósítása mellett

Kérdés: Végezheti-e kozmetikai tevékenységét GYET folyósítása mellett, főállású anyaként egy kft. tulajdonosa abban az esetben, ha jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...folytatott – személyes közreműködést igénylő -tevékenység. A jogszabály szövegéből kitűnik, hogy a családtámogatásiellátásokra jogosultság szempontjából mellékesnek számító körülmény az, hogy akeresőtevékenységet díjazásért vagy anélkül folytatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...járadékát.A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 24. § (1) bekezdéseértelmében akkor szűnik meg a rendszeres szociális járadékra való jogosultság,ha a járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó– az egészségi állapotának megfelelő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.