5 talált cikk a táppénz , szabadság , üzemi baleset , öregségi nyugdíj , jogosultság kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a baleseti táppénz összegét annak a dolgozónak, aki 2020. szeptember 1-jétől állt egy kft. alkalmazásában, 2022. december 15-én üzemi balesetet szenvedett, és ettől a naptól 2023. június 30-ig baleseti táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, és augusztus 5-től a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen? A keresőképtelenségről szóló igazoláson az "1" kódot tüntette fel a kezelőorvos. Időközben a munkavállaló 2023. január 9-től öregségi nyugdíjassá vált. Alkalmazhatja a kifizetőhely azt a szabályt, hogy annak, aki ugyanabból az üzemi balesetből kifolyólag a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül újból keresőképtelenné válik, nem lehet kevesebb az ellátás összege a korábban folyósított baleseti táppénz összegénél?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egy­éves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?

Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?