11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
2. cikk / 11 Távollét díj számítása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
3. cikk / 11 Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló
Kérdés: Milyen foglalkoztatási szabályok vonatkoznak a munka díjazására, valamint a munkaidőre egy állattartó telepen az egymást váltó fejőnők esetében, akik állandó időpontban, reggel és délután 4-től 8 óráig végzik tevékenységüket? Megszakítás nélküli munkarendben dolgozónak tekinthetők-e, ha a munka jellegéből adódóan vasárnap is történik munkavégzés? Jár-e nekik vasárnap 50 százalék pótlék? Hogyan alakul a pihenőnapjaik kiadása? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a munkaszüneti napon végzett munkájukért a távolléti díjat, valamint reggel 4-től 6-ig a 15 százalékos pótlékot is kifizeti a részükre?
4. cikk / 11 Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
5. cikk / 11 Rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Mennyire jogszerű, ha a munkaszerződésbe beleveszik, hogy a bér tartalmazza a 10 százalékos többletmunkát?
6. cikk / 11 Közalkalmazott felmentési bére
Kérdés: Jár-e felmentési bér abban az esetben, ha a közalkalmazottat foglalkoztató intézmény átszervezés miatt megszűnik, illetve az átalakult gazdasági társaságnál a felajánlott munkát a munkavállaló nem fogadja el?
7. cikk / 11 Szerződés szerinti jövedelem
Kérdés: A személyi alapbéren felül figyelembe vehető-e a kollektív szerződésben rögzített bérpótlék akkor, amikor a gyermekgondozási díj alapjának megállapításánál a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni?
8. cikk / 11 GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága
Kérdés: 1998. február 1. és 2005. március 31. között a munkavállaló 4 gyermeket szült. A TGYÁS-t, GYED-et, GYES-t igénybe vette. 2005. április 1-jén a munkavállaló jelezte, hogy újra munkába kíván állni. A jelzett időszak után a munkáltatónak hány nap szabadságot kell pénzben kifizetnie, és melyik bér alapján kell ezt kiszámolnia?
9. cikk / 11 Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése
Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
10. cikk / 11 A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai
Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?