13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Családi pótlék megosztása
Kérdés: Hogyan változtak a családi pótlék megosztására vonatkozó feltételek a gyermeküket felváltva gondozó elvált szülők esetében? Továbbra is kaphatja ugyanazokkal a feltételekkel az ellátást az anya?
2. cikk / 13 Családi kedvezmény érvényesítése elvált szülők esetén
Kérdés: Jogosult a gyermekek után járó családi kedvezményre az elvált édesapa abban az esetben, ha nagy összegű gyermektartást fizet, a gyermeket időnként háztartásában is gondozza, és a bíróság közös szülői felügyeleti jogot állapított meg? Az anya keresete jelenleg nagyon alacsony, ezért a szülők között megállapodás született a családi kedvezmény apa javára történő 90/10 százalékos megosztásáról.
3. cikk / 13 Elvált szülők családi kedvezménye
Kérdés: Jogosult továbbra is a családi kedvezmény igénybevételére az apa abban az esetben, ha a szülők elváltak, külön élnek, jogerős bírósági döntés alapján felváltva gondozzák a közös gyermeküket, és a családi pótlékot teljes mértékben az anya kapja meg, mert az apa lemondott az ellátás őt megillető 50 százalékáról? Amennyiben fennáll az apa jogosultsága, azt mindkét szülő 50-50 százalékban veheti igénybe, vagy el lehet térni ettől, illetve le lehet mondani a másik fél javára?
4. cikk / 13 Élettársi kapcsolatban élő szülők családi pótléka
Kérdés: Milyen formában és milyen összegben jogosultak családi pótlékra az élettársi kapcsolatban élő szülők abban az esetben, ha 2021. szeptember hónapban született egy közös gyermekük, az anyának van már egy gyermeke, aki szintén velük él, és az apa első házasságából született gyermeke is többnyire velük van?
5. cikk / 13 Háztartásból kikerült gyermek
Kérdés: Kaphatja a családi pótlékot továbbra is az édesanya, ha a férjével bíróság előtt megegyeztek, hogy a közös gyermeküket az anya neveli, de ezután az apa a tudta nélkül elvitte, és azóta nála van?
6. cikk / 13 Családi pótlék
Kérdés: Milyen lehetősége van a családi pótlék igénybevételére annak a szülőnek, aki az elvált férjével felváltva neveli két közös gyermeküket, jelenlegi élettársának gyermeke pedig velük él?
7. cikk / 13 Családi pótlék jogalap nélküli igénybevétele
Kérdés: Jogosan követeli vissza a folyósító szerv a családi pótlékot abban az esetben, ha a bíróság az ellátásra jogosító gyermeket az anyánál helyezte el, a családi pótlékot is ő kapta, a gyermek azonban jelenleg Svájcban él az édesapjánál? Vissza kell fizetnie az anyának az ellátást ebben az esetben?
8. cikk / 13 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
9. cikk / 13 Külföldön élő igénylő családi pótléka
Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető-e az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?
10. cikk / 13 Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
