31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Kereseti korlát elérése
Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
2. cikk / 31 Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja
Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
3. cikk / 31 Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
4. cikk / 31 Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Keresőképtelenség esetén jogosult lesz betegszabadságra és táppénzre egy teljes munkaidős munkavállaló abban az esetben, ha átmeneti bányászjáradékban is részesül?
5. cikk / 31 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
6. cikk / 31 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
7. cikk / 31 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
8. cikk / 31 Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja
Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
9. cikk / 31 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
10. cikk / 31 Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető
Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
