16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Minimálbér emelése év közben
Kérdés:
Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
2. cikk / 16 Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
3. cikk / 16 Őstermelő közterhei
Kérdés: Kötelezett 2022. október 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére egy mezőgazdasági őstermelő, aki 2021-ben az őstermelői tevékenységéből nem szerzett bevételt, augusztus 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, azóta azonban nincs másik vállalkozása?
4. cikk / 16 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
5. cikk / 16 Nyugdíjazás megbízási jogviszony fennállása alatt
Kérdés: Milyen hatással lehet a foglalkoztatott 2018. április 15-ei nyugdíjazására a 2017. december 1-jétől 2018. június 30-ig fennálló megbízási jogviszony abban az esetben, ha a megbízási díj a projekt végén, egy összegben kerül kifizetésre olyan magas összegben, amely bizonyosan biztosítási jogviszonyt eredményez? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
6. cikk / 16 Megállapodás szolgálati időre
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy jelenleg semmilyen biztosítási jogviszonyban nem álló személy szolgálati időt szerezzen?
7. cikk / 16 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
8. cikk / 16 Nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Megválthatja az ellátáshoz szükséges három évet egy 1952. november 18-án született személy, aki előrehozott öregségi nyugdíjba szeretne vonulni, de csak 17 év szolgálati idővel rendelkezik? Mennyit kell befizetnie és mi ennek a módja?
9. cikk / 16 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
10. cikk / 16 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
