4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
2. cikk / 4 Diákmunka
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nyugdíjazásnál nem veszik figyelembe a diákmunkával eltöltött időket, annak ellenére, hogy középiskolások őszi diákmunkájára vagy az építőtáborban töltött időszakokra díjazás is járt? Az érintettek nem rendelkeznek bizonylattal ezekről az időszakokról, de köztudott, hogy a 60-as, 70-es, 80-as években kötelező volt ez a tevékenység.
3. cikk / 4 Nyári szünidős diák üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásra és mennyi ideig lesz jogosult az a 2017. július 3-tól július 28-ig munkaszerződéssel foglalkoztatott nyári szünidős diák, aki július 26-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, jobb mutatóujja többszörösen tört, meg kellett műteni, és július 29-ig kórházban volt? A munkáltató a baleset üzemiségét elismerte, a diák a kórházi igazolás után a sebészetről hozott táppénzes papírt.
4. cikk / 4 Nyári szünidőben végzett munka igazolása nyugdíjazáskor
Kérdés: Hogyan tudja bizonyítani egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély a középiskolai nyári szünidőkben fennálló, összesen több hónap munkaviszonyát? A magánszemélytől a kifizetéskor levonták a nyugdíjjárulékot, hiszen másképpen nem is számfejthették a bérét, de a nyugdíjbiztosítási szerv nem találja az erre vonatkozó adatokat. A nyári szünidei munka akkor még csak iskolai engedély alapján működött, munkakönyvet nem kellett kiváltani, de azóta az iskola és az akkori munkáltató is megszűnt.
