16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Őstermelő bejelentési és bevallási kötelezettsége
Kérdés:
Hogyan alakul a 'T1041-es nyomtatványon a bejelentési, illetve az '58-as nyomtatványon a bevallási kötelezettsége annak a 2022 szeptemberétől őstermelői tevékenységet folytató magánszemélynek, akinek a tevékenység megkezdésekor teljes munkaidős munkaviszonya volt, a munkaideje azonban december hónaptól heti 10 órásra módosult? A magánszemélynek 2022-ben nem volt bevétele az őstermelői tevékenységből.
2. cikk / 16 Fizetés nélküli szabadság GYET alatt
Kérdés: Jogosult a munkavállaló továbbra is fizetés nélküli szabadságra, ha 2021. november hónapban a harmadik gyermeke betölti a harmadik életévét, ezért megszűnik a jelenleg folyósított GYES-ellátása, és utána gyermekgondozási támogatást szeretne igénybe venni? Megszüntetheti a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát a GYET folyósításának ideje alatt? Amennyiben megszűnik a munkaviszony, továbbra is jogosult lesz egészségügyi ellátásra, vagy fizetnie kell valamit?
3. cikk / 16 Ápolási díjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottnak minősül az a munkavállaló, aki édesanyja betegsége miatt fizetés nélküli szabadságot kért, és jelenleg ápolási díjban részesül, vagy meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Végezhet munkát részmunkaidőben a cégnél az ellátása veszélyeztetése nélkül?
4. cikk / 16 Munkavégzés ápolási díj mellett
Kérdés: Dolgozhat 4 órát egyszerűsített foglalkoztatás keretében szombaton egy ápolási díjban részesülő személy, aki egyébként hétfőtől péntekig napi 4 órás részmunkaidőben dolgozik egy cégnél?
5. cikk / 16 Alkalmanként dolgozó munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló biztosítása, egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága, illetve hogyan kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha egy vállalkozás havonta változó időtartamban foglalkoztat egy olyan munkavállalót, aki más jogviszonnyal nem rendelkezik?
A dolgozó néha csak havi egy napot dolgozik, de az is előfordul, hogy 20 munkanapja van, és ezen belül van olyan nap, hogy 4-5 órát, de előfordul olyan is, hogy csak egyet kell dolgoznia.
A dolgozó néha csak havi egy napot dolgozik, de az is előfordul, hogy 20 munkanapja van, és ezen belül van olyan nap, hogy 4-5 órát, de előfordul olyan is, hogy csak egyet kell dolgoznia.
6. cikk / 16 Behívás alapján történő munkavégzés
Kérdés: Folyamatosan biztosított vagy csak a tényleges munkavégzés napjaira kell bejelenteni a behívás alapján történő munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalót, aki szükség szerint lát el helyettesítési feladatokat egy kft.-nél? A?munkavállaló egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a válasz nagyon fontos számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága miatt, illetve azért is, mert rövidesen jogosulttá válhat a nők kedvezményes nyugdíjára.
7. cikk / 16 Nyugdíjazás időpontja
Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
8. cikk / 16 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
9. cikk / 16 Izraeli-magyar állampolgárságú nyugdíjas közterhei
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak az izraeli-magyar állampolgárnak, aki Izrael Államtól nyugellátásban részesül, és Magyarországra kíván települni? Az érintett személy Magyarországon rendelkezik egy bejegyzett kft.-vel, amelyben jelenleg nem működik közre. Milyen járulékfizetésre lesz kötelezett abban az esetben, ha vállal személyes közreműködést a cégben, illetve ez kiváltja az esetleges egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
10. cikk / 16 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
