7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
2. cikk / 7 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés:
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
3. cikk / 7 Kötelezés visszamenőleges bejelentésre
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
4. cikk / 7 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
5. cikk / 7 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
6. cikk / 7 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
7. cikk / 7 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?