Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Keresőképtelenség esetén jogosult lesz betegszabadságra és táppénzre egy teljes munkaidős munkavállaló abban az esetben, ha átmeneti bányászjáradékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot is kell vonni. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése pedig megalapozza a munkavállaló táppénzre való jogosultságát, míg a betegszabadság az Mt. általános szabályai szerint illeti meg.Ami a rá vonatkozó kereseti korlátot illeti:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...az összevonás alá eső jövedelemből. A három gyermek után járó kedvezmény már abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a jogosultság akár egy napig is fennáll.Az adóelőleg megállapításánál az Szja-tv. 48. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Házastárs foglalkoztatása családi gazdaságban

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezhet munkát a férje családi gazdaságában az a feleség, aki jelenleg 50 százalékos munkacsökkenésére tekintettel szociális ellátásban részesül, és rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is? Az ellátást semmiképpen sem szeretné elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] ...legkisebb munkabérösszegének 80 százalékát, ami 2011-ben havi 62 400 forintot jelent. Ellenkezőesetben az igénylő járadékra való jogosultsága megszűnik, illetve azt meg kellszüntetni. Keresőtevékenységnek kell tekinteni – egyebek mellett – minden olyanmunkavégzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...és személyes közreműködés kezdetétől annakmegszűnéséig áll fenn, ezzel egybeesik a járulékfizetési kötelezettség, és azellátási jogosultság kezdő és befejező időpontja is. Ha a személyesközreműködés kezdő, illetve befejező időpontja nem állapítható meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...után átalányadózással, más tevékenység bevétele utánjövedelem szerinti adózással adózzon a vállalkozó. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha amagánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.A tevékenységét az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség. A többes jogviszonyúmunkavállaló keresőképtelensége esetén a táppénzre való jogosultságot, azokidőtartamát, az ellátásának mértékét, illetőleg összegét mindegyikjogviszonyában külön-külön kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.