Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Az éves keretösszeg elérése tehát bejelentési kötelezettséget von maga után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Nyugdíjemelés

Kérdés: Jogosult lesz az 5 százalékos nyugdíjemelésre az a személy, aki 10 hónapot dolgozott megbízási szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...évenként kell meghatározni.A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátást akkor is növelni kell, ha arra a jogosultságot korábban, azóta megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint (3.112. §) a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Ezt a választási lehetőséget szűkíti le a Tbj-tv. 4. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításához szükséges biztosítási idő számításához adunk pár támpontot.a) A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra való jogosultsághoz 5 éven belül legalább 1095, vagy 10 éven belül legalább 2555, vagy 15 éven belül legalább 3650 nap biztosítási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő polgármester

Kérdés: Befolyásolja a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személyt polgármesterré választották, aki társadalmi megbízatású polgármesterként látja el a tisztségét, amelyért havi 150 ezer forint tiszteletdíjban részesül? Keresőtevékenységnek minősül a tisztség ellátása? A polgármester emellett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik.
Részlet a válaszából: […] ...E két összeget, tehát a 81 300 forintot és a 150 ezer forintos tiszteletdíjat figyelembe véve, az érintett rokkantsági ellátásra való jogosultsága megszűnik.A problémát az sem orvosolná, ha a vállalkozást az általános szabályok szerinti adózással folytatná, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Nyugdíjemelés megbízási díj alapján

Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
Részlet a válaszából: […] ...szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is. Ugyanakkor a nyugellátás növelését a Tny-tv. akkor is lehetővé teszi, ha a jogosultságot a kérelmező 2012. január 1-jét megelőzően a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj vagy az előrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] ...nem részesül. A nők kedvezményes öregségi nyugdíját méltányosságból sajnos nem lehet megállapítani, ugyanakkor a negyven év jogosultsági időből hiányzó időket sem lehet megvásárolni vagy méltányosságból elismerni.Életkortól függetlenül az a nő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...nem állapítható meg. Következésképp az 1952-ben született személy legkorábban a 62. életév betöltését követő 183. napon szerezhet jogosultságot öregségi nyugdíjra, feltéve hogy az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év, illetőleg az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...az összege meghaladja a 6 x 93 ezer forintot – függetlenül a tényleges kivéttől -, megszűnik az ellátásra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...járadékairól szóló 387/2007. Korm. rendelet (R.) 3. §-ábanfoglalt rendelkezések határozzák meg az átmeneti járadékra való jogosultság, az5. §-ában foglaltak pedig a rendszeres szociális járadékra való jogosultság alapvetőfeltételeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.