Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Meg kell fizetni a garantált bérminimumot a tehergépkocsi-vezetőknek abban az esetben, ha általános iskolai végzettséggel, valamint C kategóriás jogosítvánnyal rendelkeznek, és csak belföldi közlekedésben vesznek részt? Változik a helyzet abban az esetben, ha a sofőr kiegészítő végzettségekkel (PAV I-IV.) is rendelkezik, és bel- és külföldön egyaránt közlekedik, illetve ha a C kategóriás jogosítvány mellett E kategóriás jogosítvánnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...esetén 37?020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint). A garantált bérminimumra való jogosultság a Kúria döntései alapján kialakult bírósági gyakorlat szerint akkor állapítható meg, ha a munkavállaló rendelkezik is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Mi alapján dönthető el, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum jár egy adott munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult (havibér: 122 000 forint, hetibér: 28 080 forint, napibér: 5620 forint, órabér: 702 forint). A garantált bérminimumra való jogosultság a Kúria döntései alapján kialakult bírósági gyakorlat szerint akkor állapítható meg, ha a munkavállaló rendelkezik is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség. A többes jogviszonyúmunkavállaló keresőképtelensége esetén a táppénzre való jogosultságot, azokidőtartamát, az ellátásának mértékét, illetőleg összegét mindegyikjogviszonyában külön-külön kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...A terhességi-gyermekágyi segély annak a nőnek is jár, aki acsecsemőt örökbefogadási szándékkal vette nevelésébe, feltéve, ha jogosultságifeltételek a gondozásba vétel napján fennállnak. Ebben az esetben aterhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.