53 cikk rendezése:
1. cikk / 53 Biztosítás szülési szabadság ideje alatt
Kérdés: Szünetel a biztosítási ideje a munkaviszonyban álló szülő nőnek abban az esetben, ha az Mt.-ben szabályozott szülési szabadság időtartama alatt otthon kíván lenni a gyermekével, azonban nem igényli a szülési szabadság teljes időtartama alatt a csecsemőgondozási díjat, sem pedig gyermekgondozási segélyt?
2. cikk / 53 Felmondási tilalom ikergyermekek esetében
Kérdés: A gyermekek hároméves koráig vagy a tankötelessé válásig tart a felmondási tilalom abban az esetben, ha a munkavállaló ikergyermekei születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, és csak a gyermekek tankötelessé válása után akar visszamenni dolgozni? Visszavonhatja a fizetés nélküli szabadság engedélyezését a munkáltató a gyermekek 3. életévének betöltése után, vagy csak a GYES lejártát követően kötelezhető munkavégzésre a dolgozó? Felmondás esetén a végkielégítés számításánál figyelembe kell venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát is?
3. cikk / 53 GYED-ben részesülő apa munkavégzése
Kérdés: Végezheti a munkáját a továbbiakban is az általános feltételekkel egy 8 órás napi munkaidőben, 3 műszakos munkarendben dolgozó férfi munkavállaló abban az esetben, ha GYED-et igényel? Helyesen gondolja a foglalkoztató, hogy az Mt. 113. §-ában megfogalmazott különös rendelkezések nem vonatkoznak erre az esetre, ha az apa nem egyedül neveli a gyermekét?
4. cikk / 53 Szülés GYED alatt
Kérdés: Mennyi ideig kell dolgoznia a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak annak érdekében, hogy mindkét gyermeke után jogosult legyen ellátásra, ha jelenleg második gyermekével már várandós, de még vissza tudna menni dolgozni a GYED mellett? A dolgozó 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi foglalkoztatójánál.
5. cikk / 53 Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során
Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
6. cikk / 53 CSED-jogosultság
Kérdés: Jogosult CSED-re az a kismama, aki 2015. március 11-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, és ismételten várandós, a szülés várható időpontja 2017. január 5., a munkáltatója azonban időközben megszüntette a jogviszonyát? A?munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalót a munkaviszony megszüntetéséről, és a kilépőpapírokat sem adta ki a részére. Ha nem jogosult a második babával CSED-re, akkor milyen jogorvoslati lehetősége van?
7. cikk / 53 Ellátások második gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
8. cikk / 53 GYES-en lévő munkavállaló táppénze
Kérdés: Valóban csak a GYES lemondása, illetve az ellátás melletti munkavégzés esetén jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek 2002. szeptember 19-től áll fenn a jelenlegi munkaviszonya, 2013. augusztus 27-től 2015. március 12-ig GYED-ben részesült, 2015. március 13-tól pedig GYES-t kap, és a háziorvosa 2015. szeptember 23-tól "9"-es kóddal keresőképtelen állományba vette? Amennyiben igen, akkor a táppénz alapjának megállapítása során alkalmazható az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében található ún. kedvezményszabály?
9. cikk / 53 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
10. cikk / 53 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekkel jár egy 9 éve a cégnél dolgozó munkavállaló kérésére külföldi munkavégzés miatt engedélyezett 4 hónapos fizetés nélküli szabadság? A dolgozó erre az időszakra megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Hogyan kell elszámolni a felmondási időt és a végkielégítést a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén? Köteles a cég ugyanabban a munkakörben, munkabérrel, munkaidőben foglalkoztatni, mint a fizetés nélküli szabadság előtt? A munkavállaló a kérelmében nem tért ki ezekre a kérdésekre.