7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Folytathatja tovább az egyéni vállalkozását egy megváltozott munkaképességű személy abban az esetben, ha igénybe veszi a rokkantsági ellátást, amire jogosult lenne? A vállalkozó jelenleg 5-6 alkalmazottat is foglalkoztat.
2. cikk / 7 Vezető tisztségviselő rokkantsági ellátása
Kérdés: Valóban megoldás lehet, ha egy betéti társaság ügyvezető beltagja munkaviszonyban végzi a tevékenységét, és néhány napra fizetés nélküli szabadságot igényel annak érdekében, hogy igénybe tudja venni a rokkantsági ellátást? Az érintett ügyvezető jelenleg táppénzen van, amelynek lejárta után igényelni szeretné az ellátást, ehhez azonban szükséges, hogy ne legyen keresőtevékenysége. Okozhat ez a megoldás esetleg később valamilyen problémát, tekintettel arra, hogy a bt. egyedüli ügyvezetőjéről van szó?
3. cikk / 7 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
4. cikk / 7 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
5. cikk / 7 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
6. cikk / 7 Egyéni vállalkozó jogosultsága rokkantsági ellátásra
Kérdés: Igényelhet rokkantsági ellátást egy egyéni vállalkozó úgy, hogy nem szünteti meg a vállalkozását, hanem csak szünetelteti a te-vékenységét? Amennyiben igen, akkor megoldható a szüneteltetés úgy, hogy a vállalkozó GYED mellett munkát végző alkalmazottja tovább dolgozhasson a szünetelés alatt annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a folyamatos jogviszonya?
7. cikk / 7 Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során
Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
