33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 33 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
3. cikk / 33 Felhasználási szerződés
Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból – a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló – 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
4. cikk / 33 Munkavállaló foglalkoztatása szülési szabadság alatt
Kérdés: Foglalkoztathatja havonta néhány napban egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy kft. a munkaviszonyban álló alkalmazottját, aki jelenleg szülési szabadságon van, és CSED-ben részesül, anélkül hogy elveszítse az ellátásra való jogosultságát? Amennyiben ez az eljárás nem megoldható, van valamilyen egyéb lehetőség, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak nagy szüksége lenne a dolgozó munkájára?
5. cikk / 33 Mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat, illetve kell-e negyedéves bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2017-ben kezdte meg a tevékenységét munkaviszony mellett, de a bevétele 0 Ft volt, mert az általa telepített gyümölcsös még nem fordult termőre, 2018-tól viszont már főállásúként folytatja őstermelői tevékenységét?
6. cikk / 33 Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
7. cikk / 33 Mezőgazdasági őstermelő járulékai
Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
8. cikk / 33 Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása
Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
9. cikk / 33 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
10. cikk / 33 Megbízott táppénze
Kérdés: Jogosult táppénzre egy 2015. július 6-tól augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban állt biztosított, akinek a megbízási szerződésében csak a megbízás időtartama és a megbízási díj összege szerepelt, amely elérte a minimálbér 30 százalékát, ezért a július havi elszámolt megbízási díj után a biztosított megfizette a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot, a foglalkoztató pedig a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, viszont augusztus 20-án kórházba került? Időarányosan kell számfejteni a megbízási díjat, vagy az elvégzendő feladat teljesítése alapján? A biztosított 2014. szeptember 5-től 2015. február 28-ig munkaviszonyban állt.
