8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
2. cikk / 8 Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai
Kérdés:
A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?
3. cikk / 8 90 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.
4. cikk / 8 Nappali tagozatos kft.-tag jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban áll, milyen bejelentési és fizetési kötelezettségei keletkeznek egy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának, aki alapított egy kft.-t, amelynek tevékenységében személyesen nem vesz részt, csak az ügyvezetői teendőket látja el díjazás nélkül? A tag a társaságból osztalékban részesül.
5. cikk / 8 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
6. cikk / 8 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
7. cikk / 8 Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében
Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
8. cikk / 8 Beltag minimumjárulékai
Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
