Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...pontjának előbb említett előírása sem. Erre figyelemmel a beltag után a betéti társaságban a személyes közreműködéséért kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével kell a foglalkoztatót terhelő 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyesközreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képezőjövedelem, de havi átlagban legalább a Tbj-tv. 4. § s) pontja szerintiminimálbér alapulvételével köteles megfizetni [Tbj-tv. 27....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utána 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségterheli. A nyugdíjas munkavállalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Házastárs foglalkoztatása családi gazdaságban

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezhet munkát a férje családi gazdaságában az a feleség, aki jelenleg 50 százalékos munkacsökkenésére tekintettel szociális ellátásban részesül, és rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is? Az ellátást semmiképpen sem szeretné elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] ...megállapítására 2008. január 1-jét követően került sor, akkorannak folyósítása melletti keresőtevékenységből származó kereset, jövedelemhathavi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabérösszegének 80 százalékát, ami 2011-ben havi 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett(kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.A Tbj-tv. R. 4/A. (1) bekezdése szerint biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

III. csoportos rokkantsági nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Mekkora lehet a nyugdíj melletti keresete annak a 46 éves III. csoportos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, akinek a havi nyugdíja 95 046 forint? Milyen járulékokat kell fizetnie a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben a rokkantsági nyugdíj mellettikeresőtevékenységből származó bruttó jövedelem hat egymást követő hónapravonatkozó havi átlaga a 190 028 forintot nem haladhatja meg. Ugyanis arokkantsági nyugdíj mellett – annak megszűnése nélkül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül – függetlenül attól,hogy június 30-át követő időszakra vonatkozik –, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Több jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanannál afoglalkoztatónál tárgyhónapon belül több munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyból keletkezik járulékalapot képező jövedelem, mert ebben az esetbenezeket össze kell vonni a biztosítási kötelezettség elbírálása során [Tbj-tv.9. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíj folyósításának szüneteltetése

Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a nyugdíjfelfüggesztése valójában a nyugdíj folyósításának szüneteltetését jelenti. Azelőrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott),járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem volt nevesítve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.