Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme tovább (akár 0 forintra) csökkenti.Az 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmek a következők:a) a vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja-tv. 65/A. §),c) az osztalék (Szja-tv. 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Nyugdíjas személy osztaléka

Kérdés: A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja-tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével nincs szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Ez a szabály valóban azt jelenti, hogy a nyugdíjasnak az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés a kérdésben említett jövedelemre nem vonatkozik. A Szocho-tv. 5. §-ának (1) bekezdése ugyanis csak a jogszabály (1)-(3) bekezdésében meghatározott adófizetési kötelezettség alól mentesíti az a)-k) pontban felsorolt személyeket.Az 5. § (1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Utalványjuttatás közterhei

Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
Részlet a válaszából: […] ...formában valósul meg a munkáltatói juttatás (például helyi bérlet, munkahelyi étkezés, vásárlási utalvány stb.), adóköteles jövedelemnek kell tekinteni, és a juttató, valamint a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban minden további nélkül köthető ilyen jellegű megállapodás is.Az Efo-tv. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatásban a mezőgazdasági és turisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszából: […] ...kerülnek megnevezésre:1. az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,2. a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,3. az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ennek mi lehet az oka.A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja ugyanis pontosan meghatározza, hogy mit kell értenünk a "járulékalapot képező jövedelem" kifejezés alatt. A meghatározás értelmében járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...meg.A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt kizárólag a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelemből, a biztosított őstermelő a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelemből érvényesítheti.A biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...23 400 forintot), illetve naptári napokra annakharmincadrészét (780 forintot). Az adószámos magánszemély esetébenjárulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapbatartozó, az önálló tevékenységből származó bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...azelszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli,amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem.Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kellbenyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó a27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az átalánybanmegállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerintiminimálbér (járulékfizetési alsó határ) alapulvételével fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
1
2
3
5