Letiltás táppénzből

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
Részlet a válaszából: […] ...a munka-vállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A Vht. 62. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az adós ugyanattól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...díj 100 százalék mértékre növelésével a távolléti díj pozíciója már kedvezőtlenebb, mert a távolléti díjból a személyijövedelemadó-előleg mellett társadalombiztosítási járulék is levonásra kerül.Ezzel szemben a Tbj-tv. 32. §-a alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Tartásdíj

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...50 százalékáig terjedhet.A munkabér vagy azzal egy tekintet alá eső kifizetések, illetve a nyugellátás – annak rendszeressége és jövedelem jellege miatt – nagyobb mértékben fordítható tartási kötelezettség, de akár az egyéb végrehajtás alá vont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 22. §-a (1) bekezdésének f) pontja változatlanul a felszolgálási díj 81 százalékát tekinti csak nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, viszont az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai során teljes összegét tekintve ellátási alapnak minősül.És végül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Végrehajtás betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból

Kérdés: Milyen mértékben lehet tartozást levonni a betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból?
Részlet a válaszából: […] ...a távolléti díj hetven százaléka jár.A távolléti díj mint kifizetési jogcím megfelelő pozicionálása jelentőséggel bír, mert a jövedelem típusú és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátás rendeltetésű, ezért különböző jogcímű kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Az öregségi nyugdíjas tag részére a fent nem említett esetekben pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...szabály a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt tehát kártérítés fizetését rendeli el úgy, hogy a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összegben maximalizálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...és értékelési feladatok ellátására milyen jogviszony keretében kerül sor, tehát azt milyen tevékenységnek lehet tekinteni. Márpedig a jövedelemadózás szempontjából kulcsfontosságú momentum annak eldöntése, hogy az érintett magánszemély milyen típusú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Letiltás munkabérből

Kérdés: Letiltható 50 százalék a havi bruttó 110 000 forint összegű munkabérből, miután levonásra kerül belőle az összes közteher?
Részlet a válaszából: […] ...olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelezettségeit a Vh-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.
1
2