Külföldi kiküldetés

Kérdés:

Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?

Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés során a munkavállaló átmenetileg egy másik országban végez jövedelemszerző tevékenységet, melynek fogalmát az Szja-tv. adja meg: "a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...képez az adóévben.A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a hontalan. A szabályok alapján külföldinek minősül mindenki, aki nem belföldi.Ez azért lehet fontos, mert a Magyarországon jövedelemszerző tevékenységet végző külföldi állampolgárokra vonatkozhatnak olyan rendelkezések, amelyek felülírják az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...(pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.