Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...esetben - a választása alapján - az "A" cég. A "B" cégben is biztosított lesz, de csak abban az esetben kell megfizetni utána a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adóalapnak megfelelő összeg után kell szociális hozzájárulási adót levonni, és az esetleges különbözetet a személyijövedelemadó-bevallásban lehet visszaigényelni. Az osztalék kifizetése után a munkavállaló bármely kifizetőnél tehet arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] ...ami azt jelenti, hogy a magánszemélynek a levont és a ténylegesen fizetendő szociálishozzájárulásiadó--különbözetét a személyijövedelemadó-bevallásban kell elszámolni, bevallani. A magánszemélyt szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében 2018. évre vonatkozó szja-bevallásról esik szó, ami azt jelenti, hogy a vállalkozói osztalékalap után még a 2018. évi szabályok, azaz az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a 14 százalé-kos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a legegyszerűbb megoldás a részmunkaidős munkaviszony, hiszen ebben az esetben a közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...adóévben megszerzett (3) bekezdés szerinti jövedelme szintén adóztatható, ugyanazon időszakra nem jogosult.A hivatkozott paragrafus szerinti jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem, különösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kisadózó egyéni vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy kis­adózó egyéni vállalkozásnak egy havi 20 ezer forint megbízási díjjal foglalkoztatott személy, illetve egy tanulószerződéssel alkalmazott tanuló után? Visszaigényelheti a vállalkozás a tanulóval kapcsolatos költségeit abban az esetben, ha nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos kötelezettségek túlnyomó többsége alól.Így nem kell bevallaniuk, illetve megfizetniük a – vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,– társasági adót,– személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Hongkongi társaságtól kapott osztalék közterhei

Kérdés: Milyen mértékű személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni abban az esetben, ha egy magyar adóilletékességű magánszemély osztalékot kap egy Hongkongban bejegyzett vállalkozástól? A külföldi székhelyű vállalkozásnak kell levonnia az adóelőleget, vagy a magánszemély saját maga állapítja meg és fizeti be? Ebben az esetben mikor kell teljesíteni a befizetést? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a társaság osztalékelőleget fizet?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének ac) pontja alapján osztaléknak minősül a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem. A 8. § (2) bekezdése alapján a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;b) társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Szolgálati járandóságban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy evaalany betéti társaság beltagjának, aki 2012-től szolgálati járandóságban részesül, rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, és a társaságban csak osztalékot kap? Vonatkozik-e rá bármilyen jövedelemkorlát?
Részlet a válaszából: […] ...személy 2012-ben aminimálbér 18-szorosának (tehát 93 000 x 18 = 1 674 000 forintnak) megfelelőnyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelemmel rendelkezhet. Ez a korlát viszontcsak július 1-jétől vonatkozik rá, amennyiben a szolgálati nyugdíja 2008...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.
1
2
3
5