4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
2. cikk / 4 Betéti társaság beltagjának járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelmet nem vesz fel, emellett heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben a garantált bérminimumnak megfelelő összegű munkabér ellenében? A garantált bérminimum vagy a tagi minimum alapján kell megfizetni a járulékokat ebben az esetben? Érdemes esetleg módosítani a jogviszonyokat a tag nyugdíjazása után?
3. cikk / 4 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
4. cikk / 4 Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése
Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
