Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerő-piaci járulékot az ügyvédi irodától a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulék­alapot képező jövedelem alapulvételével köteles megfizetni. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...naptól lehet megállapítani a rokkantsági nyugdíjat. Továbbifontos "részletszabály", hogy a négy naptári hónapra vonatkozó keresetet,jövedelem havi átlagát nem az ellátás megállapítását közvetlenül megelőző négyhónap keresetei, jövedelmei alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...térítése, üdülési csekk stb.), ez csak a társaság döntésétőlfügg. Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a jövedelemtípusok ugyan abéren kívüli juttatások körébe tartoznak (melyek után a kifizetőt terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kiegészítő tevékenységű evás társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 12. havi minimálbér összegében meghatározott jövedelemkorlátot, illetve vonatkozik-e ez egy evás betéti társaság beltagjára is, aki 2008. július 25-től – 57. életéve betöltésétől – nyugdíjas, és nem vesz ki jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében is a minimálbértizenkétszeresét elérő, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemhez köti anyugellátás folyósításának a megszüntetését. A felvetett probléma megoldása érdekében tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Rokkantnyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Részlet a válaszából: […] ...kellfizetni a havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájáruláson túl. Mindezazt jelenti, hogy már havi 15 ezer forintos jövedelem esetén is jóval "olcsóbb"ez a megoldás, mint a munkaviszony, amit a tételes eho mellett 29 százaléktársadalombiztosítási, 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...A Tny-tv. 39. §-a alapján a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. A minimálbért elérő díjazás esetén tehát – jogviszonytól függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.