Munkabérletiltás egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a következő esetben? Egy munkavállaló munkabérére végrehajtó által küldött letiltás érkezett, amelynek a munkáltató mindenben eleget tett. 2022. június 30-án a munkavállaló felmondása miatt a munkaviszony megszűnt, amelyről a munkáltató értesítette a végrehajtót. A következő hónapban ugyanez a dolgozó egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozott korábbi munkáltatójánál, összesen 9 napot. Le kell vonnia a munkáltatónak a korábbi letiltás összegét, tekintettel arra, hogy tudomása van a munkavállaló kötelezettségéről, vagy várja meg a végrehajtó hivatalos értesítését? Érvényesíthető a letiltás az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetett munkabérre is?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ezért az egyszerűsített jogviszonyból származó jövedelem nem mentes a letiltás hatálya alól.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Végrehajtás adó-visszatérítésből

Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad – analógiája sem zárja ki az úgynevezett levonásos kötelezettségen felüli jövedelemtartam végrehajtását.Kétséges, hogy az adóhatóságtól elvárható ügyféltámogató eljárás milyen mértékben köti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ennek mi lehet az oka.A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja ugyanis pontosan meghatározza, hogy mit kell értenünk a "járulékalapot képező jövedelem" kifejezés alatt. A meghatározás értelmében járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...mint vállalkozási nyereség (korábbi minősítés szerint önállóan kifejtett tevékenységből vagy szabadfoglalkozásból származó jövedelem) tipikusan a magánszemély illetősége szerinti országban esik személyijövedelemadó-kötelezettség alá, de e tekintetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát –, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...díjára tekintettel rá a biztosításkiterjed, így utána a járulékfizetési kötelezettség fennáll. Mivel azonbanjárulékalapot képező jövedelemnek alapesetben az szja-előleg-alapot képezőjövedelmet kell tekinteni, a járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...fizetési kötelezettséget semmiképpen nemkeletkeztethet a társaságnál, mivel ott a ténylegesen kifizetett járulékalapotképező jövedelem alapján teljeskörűen megtörtént a járulék- és eho-fizetés. Atársas vállalkozóként folytatott tevékenység az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként nem kötelezett az errea célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az állami adóhatóságnaka járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.