9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Tartósan keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
2. cikk / 9 CSED alapja áthelyezés esetén
Kérdés: Alkalmazható a kedvezményszabály a CSED megállapításakor abban az esetben, ha a munkavállaló áthelyezéssel kerül az új foglalkoztatójához egészségügyi szolgálati jogviszonyba? A kifizetőhely a minimálbér kétszeresének alapulvételével állapította meg az ellátás napi alapját.
3. cikk / 9 Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén
Kérdés:
Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?
4. cikk / 9 Kft.-tag rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
5. cikk / 9 Nyugdíjazás
Kérdés: Hogyan kell elindítania a nyugdíjazását egy 1953 augusztusában született férfinak, aki idén augusztusban nyugdíjba vonul? Milyen feladatai vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
6. cikk / 9 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
7. cikk / 9 Szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
8. cikk / 9 Munkaviszony megszüntetése előrehozott öregségi nyugdíj miatt
Kérdés: Kötelezhető-e nyugdíjba vonulásra az a munkavállaló, aki 2008. augusztus 9-én töltötte be az 57. évét, szolgálati ideje a születésnapján a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megállapítása alapján 39 év 8 nap, de egyelőre nem kívánja igényelni az ellátást? Ha még ez év decemberében visszamenőlegesen kérné a nyugdíjának megállapítását 2008. augusztus 9-től, megteheti-e? Amennyiben kötelezik a nyugdíjba vonulásra a munkavállalót, jogosult lesz-e végkielégítésre?
9. cikk / 9 Átmeneti járadék
Kérdés: Igényelhet-e átmeneti járadékot az a 2005 júliusában 57. életévét betöltő férfi, akinek táppénzjogosultsága 2005. július hóban lejár, és az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg nála? Hogyan kell igényelni az ellátást, illetve mennyi az összege? Igényelheti-e majd az előrehozott öregségi nyugdíjat a 60. életéve betöltésekor (már jelenleg is rendelkezik 42 év szolgálati idővel)? Amennyiben a bíróságon megtámadja az 50 százalékos munkaképesség-csökkenésről szóló határozatot, a döntés megszületéséig jogosult-e az átmeneti járadékra, illetve ha a bíróságon munkaképesség-csökkenését magasabb mértékben állapítják meg, a későbbiekben a járadék és a nyugdíj közötti különbségre?