93 cikk rendezése:
1. cikk / 93 Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme
Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
2. cikk / 93 Jogviszonyok
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
3. cikk / 93 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
4. cikk / 93 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
5. cikk / 93 Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre
Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
6. cikk / 93 Közreműködés kft.-ben egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Dolgozhat esetenként alkalmi munkavállalói jogviszonyban egy kft. két tulajdonosa, ha mindketten egyéni vállalkozók, és az ügyvezetői teendőket nem ők látják el? Amennyiben a munka mennyisége megnövekszik, közreműködhetnek tagi jogviszonyban az egyéni vállalkozás mellett? Milyen pluszkötelezettséggel jár a tagok közreműködése, ha nem részesülnek jövedelemben? Befolyásolja a költségeket, ha egyéni vállalkozóként a kisadózást választják?
7. cikk / 93 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
8. cikk / 93 Magyar állampolgár ausztráliai munkavállalása
Kérdés: Kell a magyar társaságokban Magyarországon járulékokat fizetnie, illetőleg van esetleg olyan lehetőség, hogy azokat egyik jogviszonyában sem kell megfizetnie annak a magyar magánszemélynek, aki egyidejűleg több magyar gazdasági társaság tulajdonosaként ellátja az ügyvezetői teendőket, és most Ausztráliában kíván munkát vállalni? A munkavállalásra nem kiküldetés keretében kerül sor.
9. cikk / 93 Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei
Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
10. cikk / 93 Fiatalkorú munkavállaló
Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy egy 11. osztályos középiskolás gyermek a családi vállalkozásban munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban folyamatosan munkát végezzen? Vonatkozik rá a közterhek vonatkozásában bármilyen általánostól eltérő szabály?