Csecsemőgondozási díj alapja II.

Kérdés: Alkalmazható az új kedvezményszabály a csecsemőgondozási díj alapjának kiszámítása során annak a kismamának az esetében, aki 2013. november 21-én született gyermeke után terhességi-­gyermekágyi segélyt kapott, jelenleg gyermekgondozási díjban részesül, munkaviszonya 2015. január 16-án megszűnt, jelenlegi munkáltatójánál 2015. február 2-től áll munkaviszonyban napi 6 órás munkaidővel havi 210 000 forint munkabérért, és 2015. július 10-én megszületett a második gyermeke? Az első gyermek után folyósított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj napi alapja napi 12 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.Ebben az esetben tehát nem alkalmazható a kedvezményszabály, mivel az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

CSED alapja második gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
Részlet a válaszából: […] ...harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 vagy 120 naptári napra bevallott jövedelem alapján kell megállapítani. Jelen esetben a kismama akkor is csak 120 napi bevallott jövedelemmel fog rendelkezni, ha egészen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...eltartottal lehet számolni, tehát havonta, gyermekenként 206 500 forint adóalap-kedvezmény érvényesíthető az összevonás alá eső jövedelemből. A három gyermek után járó kedvezmény már abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a jogosultság akár egy napig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...pontjának előbb említett előírása sem. Erre figyelemmel a beltag után a betéti társaságban a személyes közreműködéséért kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével kell a foglalkoztatót terhelő 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és azegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerintiadózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalánybanmegállapított jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...meg az adózássalösszefüggő terheket.Az egyéni vállalkozó, illetve – ha bejegyeztette magát – azegyéni cég választhat a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (a vállalkozóiadóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapjaután az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokról" nyomtatványt, valamint – ha az irányadó időszakban a biztosítási jogviszonyban változás történt – a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási járulék alapjáról" igazolást. Amennyiben a terhességi-gyermekágyi segélyt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.