Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony, amelyben az érintett személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme – azaz a költséghányaddal csökkentett, személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelme – eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz 2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködéséért kifizetett díjazást az Szja-tv. 24. § c)pontja értelmében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kelltekinteni, mely a Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelemnek minősül. A társas vállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt járulékokat megkell fizetni. A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhónapot megelőzőhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokraannak harmincadrészét elérő jövedelemmel rendelkezik, 11 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok változásaA járulékfizetésre vonatkozó szabályok az alábbiak szerint változtak: A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...két tagjának nagyobb a mozgástere. Dönthetnek úgy, hogy nem végeznek munkát a kft.-ben (és személyes közreműködésükre tekintettel jövedelemben nem részesülnek), ekkor velük kapcsolatban semmilyen járulékfizetési kötelezettség sem merül fel, munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január 1-jei hatállyal átemelte a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.