Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.A rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23. l) pontja alapján személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak minősül, tehát adómentes.Ezzel ellentétben a Tbj-tv. szerint a rendszeres szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] ...18. § (2) bekezdése alapján a keresetet akkor kell a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnek a Tny-tv. 13. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett (elszámolt) egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem, tehát jelen esetben a nyugdíjas munkavállaló február havi munkabére. Amennyiben a megelőző hónapban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Nyugdíjas személy munkaviszonya

Kérdés: Járulékköteles-e a munkaviszony keretében heti 5 órában foglalkoztatott nyugdíjas takarítónő havi 14 300 forintos munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelentik, hogy a kérdésben említett munkavállaló részére havonként kifizetett 14 300 forint összegű munkabér járulékalapot képező jövedelemnek minősül, és utána a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak meg kell fizetnie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelezett. Természetesen a vállalkozásból származó jövedelme után, annak fajtája (kivét, osztalékalap) szerint keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége is. Saját személye után értelemszerűen nem köteles munkaadói, munkavállalói járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...keretében is. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettség feltétele, hogy az e tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelem havi összege elérje a minimálbér 30 százalékát (havi 15 000 forintot), illetve ha a jogviszony nem áll fenn a teljes hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...kell a társaságnak fizetnie. Lényeges, hogy ebben az esetben nincs eszmei járulékalap (minimumjárulék), csak a ténylegesen elért jövedelem után keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Ha ugyanez a saját jogú nyugdíjas beltag a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a következők szerint kell kiszámítani: Először meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és az erre az időszakra számított minimálbér összegét. Amennyiben az adott naptári időszakban ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen mértékű járulékot kell fizetni a betéti társaság által heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabér után?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás, ahol ne lenne járulékköteles munkabér. A munkáltatónak a vele munkaviszonyban álló dolgozónak kifizetett személyijövedelemadó-alap után meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Rokkantsági nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Társas vállalkozás többségi tulajdonos ügyvezetője rokkantsági nyugdíjba kerülése után folytathatja-e tevékenységét a régi formában, illetve milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...nem kevesebb 20 százalékkal a megrokkanás előtti keresetnél.Ez azt jelenti tehát, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott jövedelemnek – ami után a társaság 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett – a "békesség kedvéért" a jelzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
7
8
9