11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
2. cikk / 11 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
3. cikk / 11 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
4. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér 12-szeres összege, mint kereseti korlát arra a 2006 óta nyugdíjas személyre, akit azóta is részmunkaidőben foglalkoztat a munkáltatója, és 2008. évben még nem tölti be a 62. életévét? Valóban felfüggesztik nyugdíjának folyósítását, amennyiben a jövedelme meghaladja ezt az összeget?
5. cikk / 11 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
6. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja
Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
7. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
8. cikk / 11 II. fokozatú rokkant foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
9. cikk / 11 Bt. beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
10. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen mértékű járulékot kell fizetni a betéti társaság által heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabér után?
