Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.Az ekho alkalmazásának tehát nem feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselőt a 'T1041 jelű bejelentőlapon biztosítottként bejelenteni nem kell, és díjazásából a 15 százalékos személyijövedelemadó-előlegen túl más közterhet – pl. az egyéni járulékokat – sem kell levonni. Ebben az esetben a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...személyek ellátása folyósításának idejét, valamint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt is, amennyiben a megállapodást 2011. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...pontjának előbb említett előírása sem. Erre figyelemmel a beltag után a betéti társaságban a személyes közreműködéséért kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével kell a foglalkoztatót terhelő 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség terheli, és ugyanezen paragrafus k) 1. pontja szerint a tanulószerződésben meghatározott díj járulékalapot képező jövedelem. Ez alapján tehát a kifizetett díjazás után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...összegnyilvánvalóan nem éri el a biztosításra előírt összeghatárt. Ez azt jelenti,hogy a 20 000 forintból az adóelőleg-alapot képező jövedelemnek minősülő részután társadalombiztosítási és egyéni járulékot nem kell fizetni, ellenben a 27százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatásúpolgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.A természetes személyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, feltüntetésével -bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a ténylegesjárulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A) Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
1
2