Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg

Kérdés:

Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy a második jogviszonyban ugyanúgy az általános szabályok szerint kell levonni a munkavállaló munkabéréből a személyi jövedelemadót, illetve a társadalombiztosítási járulékot, és ugyanúgy terheli a munkáltatót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Betéti társaság végelszámolója II.

Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni a járulékot, illetve a Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a szociális hozzájárulási adót, ha a tényleges jövedelem nem éri el ezt az összeget.(Kéziratzárás: 2022. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...két tagállamban is létesítsen munkaviszonyt.Fontos kérdés viszont az adó- és járulékfizetés tagállamának és a bevallásra kerülő jövedelem terjedelmének meghatározása.A magánszemély illetősége alapvető fontossággal bír az adókötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...egy-egy meghatározott ágazat munkavállalóira érvényesek. Ezek az ágazati kollektív szerződések vonatkoznak egyebek mellett a minimáljövedelem szabályozására, a munkaszerződések kialakítására és részben a munkaszerződések tartalmára, és olyan egyéb jogosultságokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Külföldi napidíj összege

Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerint, ha a magánszemély a napidíjat a kiküldetés költségeinek fedezetére kapja, az adókötelezettség megállapításánál a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következőket: hivatali, üzleti utazás (kiküldetés) esetén az utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony, amelyben az érintett személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme – azaz a költséghányaddal csökkentett, személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelme – eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz 2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Keresőtevékenység családi ellátások igénybevétele alatt

Kérdés: A családi ellátások tekintetében van-e jelentősége annak, hogy a család valamelyik tagja keresőtevékenységet folytat?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása. Több egyedülállósági formánál a jogszabály feltételkénthozza, hogy az igénylő vagy saját maga rendszeres jövedelemmel nemrendelkezhet. Ilyen esetek, ha az igénylő vagy házastársa, élettársa:– középfokú oktatási intézményben tanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...(tisztségviselője), társadalmi megbízatásúpolgármester biztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónapot megelőzőhónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként nem kötelezett az errea célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az állami adóhatóságnaka járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatónak a baleseti táppénz összege után nem kellegyharmadot fizetnie.A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elértjövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett,illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
1
2