Tag jogviszonya

Kérdés: Elegendő a minimálbért fizetni munkabérként egy betéti társaság beltagja részére, aki heti 40 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői tevékenységet? Kötelező díjazást fizetni számára abban az esetben, ha szakképzettséget igénylő munkakörben személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy ez történhet díjazás nélkül? Végezheti esetleg a munkát megbízási jogviszonyban? Amennyiben igen, milyen kötelezettségei keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban – személyesen is közreműködik, akkor társas vállalkozónak minősül. Az, hogy e tevékenységéért részesül-e tagi jövedelemben, a felek döntésének a függvénye. Nincs olyan jogszabály, amely szerint tagi jövedelmet kellene kapnia.Ugyanakkor –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér vagy a garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a tényleges jövedelem ennél kevesebb, vagy egyáltalán nincs. A garantált bérminimum havi összegét abban az esetben kell figyelembe venni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalókra 2020-tól Magyarországon terjed ki a biztosítás, és a járulékokat mind a magyarországi, mind pedig a Japánból származó jövedelem után idehaza kell megfizetni.Ezzel összefüggésben emlékeztetnünk kell a Tbj-tv. 4. §-ának h) pontjára, miszerint a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...két tagállamban is létesítsen munkaviszonyt.Fontos kérdés viszont az adó- és járulékfizetés tagállamának és a bevallásra kerülő jövedelem terjedelmének meghatározása.A magánszemély illetősége alapvető fontossággal bír az adókötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...esetén minden esetben kötelező megállapodni a bérezésről is, és az ügyvezető részére kifizetett munkabérből le kell vonni a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve meg kell utána fizetni a szociális hozzájárulási adót és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Kiva-alap számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kisvállalati adó alapjának számítása során a nyugdíjas munkavállalók munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ...függ a társaság személyi jellegű kifizetéseinek az összegétől, aminek megállapításakor alapvetően a járulékalapot képező jövedelemből kell kiindulni. A Kiva-tv. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis a szabály alkalmazása során személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Ügyvezető külföldi munkavállalása

Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett tagállamban kapnák.Jelen esetben a magyarországi ügyvezetői tevékenységet díjazás nélkül látja el az érintett, így – jövedelem hiányában – valószínűleg Svájcban sem keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ezt azonban teljes bizonyossággal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik: egy munkaviszonnyal, illetve egy társas vállalkozói jogviszonnyal. Ez utóbbiban – tagi jövedelem híján – heti 36 órát elérő jogviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettség nem terheli.November 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...minősül, és a járulékalapot képező jövedelme, azaz a költségekkel csökkentett megbízási díja alapján meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat is.Ez így kicsit bonyolultnak tűnik, de végiggondolva tulajdonképpen logikus. A lényeg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...segítséget. A Tbj-tv. R. 2017. január 1-jétől hatályos 4/A. §-ának (7) bekezdése szerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.
1
2
3
4